5.fejezet

Gyorsan megfürödtem és átöltöztem pizsibe. Mire végeztem pont megjött Anyu és Dávid is előkerült. Anya nagy főzésbe kezdett és Dávid segített neki így hát úgy döntöttem hogy kiülök a kertbe a hinta ágyba. Kb 5 perc telhetett el és anyu kijött beszélgetni vagyis valami olyasmit akart de nem nagyon akartam most beszélni. Lebuktattam magam Laura előtt hogy bele zúgtam Sehunba ennél rosszabb napom nem is lehetne.

-        -  Mi a baj Sziszi? –kérdezi anyu és leül mellém

-          -Semmi. –válaszoltam és a földet kezdtem bámulni

-          -na ne mond. Látom rajtad hogy van valami. Engem nem versz át az anyád vagyok. –kezdte a kiselőadását

-          -tényleg semmi csak fáradt vagyok. -válaszoltam

-          -Ohh tényleg jut eszembe találkoztam Szonja édesanyjával és mesélte hogy itt van Laura. Te miért nem mondtad ezt? -kérdezi

-         - Elfelejtettem .

-         - Sebaj  estére át hívtam őket vacsorára. –válaszolja és mosolyog

-         - Hogy mit csináltál? –nézek kimeresztett szemekkel mint egy csivava

-          -Amikor kicsik voltatok úgy szerettétek egymást. Most meg teljesen megfeletkeztetek a barátságotokról ezért hívtam át. –Mondja anyu

-         - Nem anyu nem voltunk haverok sőt utáltam és ez nem is változott

-         - Sziszi azért ennyire bunkó ne legyél inkább menny készülődj mert fél óra és itt vannak –mutat anyu az ajtóhoz

Mérgesen felálltam és a szobámba mentem átöltözni és megcsinálni a hajam. Semmi kedvem nincs látni a fejét. Amikor nagy hajvasalásban voltam Dávid jött be. Vele megtudtam beszélni az egészet és tudott fiúzási tanácsokat is adni. Elmeséltem neki az egész napomat és egy hullámhosszon vagyunk arról hogy Laura egy kígyó. Dávid kivasalta a hajam így hamarabb sikerült elkészülni . Megbeszéltük hogy egymás mellett állunk minden esetben és ha harc lesz csinálunk belőle egy háborút :D. Mit ne mondjak nem lehetne letagadni hogy a testvérem. Gyorsan átöltöztem pizsiből egy élénk piros cica nadrágba és egy fekete blúzt választottam hozzá. A sminkem semmi extra csak tús, szempilla spirál és a cica naci miatt egy élénk vöröses rúzs. Amit eddig még nem is volt alkalmam használni. Ahogy lementünk segítettünk megteríteni. Dáviddal gyorsan úgymond elmentünk megnézni hogy milyen zaj hallatszott a hátsó ajtótól. De persze semmi. Megbeszéltünk egy hadi tervet hogy kikészítjük Laurát. Még sosem voltam ilyen gonosz szóval itt az ideje.  A terv végül nem lett nagyon megbeszélve. Annyi az egész hogy Dávid falaz ha valamit mondana Sehunról. Épp ekkor csengettek , egyszerre egy nagyot sóhajtottunk Dáviddal majd vígyort „raktunk” az arcunkra. Leültünk az asztalhoz és a desszert evése közben pont amikor már megnyugtattam magam hogy semmi gond nem lesz ekkor szólalt meg Laura:

-          -Na igen Sziszi… És mi újság Sehunnal, még együtt vagytok?-mosolyog elégedetten mire én csak egy mindjárt megöllek szemel néztem rá amit észre vett.

-          -Hogy mi csoda?- kérdezi anyu majd Laurára és rám néz felváltva

-          -Ki kér még sütit? –Ordít fel Dávid

-          -Csitt.. –csititja anyu Dávidot mire ő csak a kezébe temeti az arcát. –Mi lenne köztük Laura? Megmondtam Sziszinek hogy nem lehet vele és ezt már megbeszéltük –néz rám mérgesen

-        -  Hmm… ez különös tudja én nagyon szerelmes vagyok Sehunba és délelőtt azt mondta Sziszi hogy az övé és elvileg találkozgatnak is. –Mosolyog Laura

-         - Ez nem igaz – mondom majd anyu mérges fejével találkozik a tekintetem

-          -Anyu , ez tényleg nem igaz –Mondja a megmentőm Dávid – Egész nap itthon Xboxozott velem csak délelőtt ment el Szonjával plázába és azelőtti napokban is itthon voltunk.

-          -Különben is Sehun elutazott mintha nem tudnád – Néztem Laurára

-          -Sziszi nem azért hívtam őket át hogy vitatkozattok egy fiún. Amit majd később megbeszélünk – nézett anyu – Folytassuk inkább az evést

A vacsora csenben telt tovább néha néha Laura szülei próbáltak kérdezgetni minket az iskoláról. Szerencsére fél óra múlva már távozott is az a nőszemély -,-. Felmentem a szobámba átöltöztem. A telefonom elkezdett rezegni. Üzenetet kaptam Sehun *-*

Itt vagyok a hátsó kertben Sehun :*

Értetlenül néztem majd halottam egy koppanást az abakomon. Ki néztem és láttam Sehunt. Csak elkezdtem vigyorogni és örültem hogy nem mostam le a sminkem mert ha smink nélkül lát akkor kisebb szívinfartust kapna. Ovatosan léptem át az erkélyemről az ott lévő fa ágára. Remegve de sikerült félig lemennyek majd amikor már csak kb másfél méter választott el a földtől megcsúsztam és egyenesen Sehunra estem. Aki hangos nevetésbe tört ki. Úgy örültem hogy láttam annyi idő után. Ezt persze közöltem is vele. Sokáig csak ölellgettük egymást majd megbeszéltük hogy kivel mi történt a napokban. A Laurás kis incidenst persze nem mondtam el és nem is akarom. Ott álltunk a fától nem messze és egyszer csak egy ajtó nyekergést halottunk

-          -Bújj el. Menny már –intettem Sehunnak akinek nagy botladozva de sikerült beugrania a bokorba

-          -Sziszi mit csinálsz itt kint – Kérdezi apu felhúzott szemöldökkel

-          -Csak kijöttem mert macska nyávogást halottam és megnéztem. Aztán meg csak sétálgattam –válaszoltam

-          -És kihez beszéltél?Látszik hogy Dáviddal voltál több napon keresztül , kezdesz olyan zakkant lenni mint a bátyád  -mondja apu apu

-          -Őőőő magamhoz… Énekeltem vagy valami olyasmi és Dávid nem zakkant –röhögtem a megnem történt eseményen és közben azon gondolkoztam hogy na most ebből a gödörből hogy mászok ki amit sikerült magam köré ássak

-         - Oké , de nem sokára be kéne jönnöd. Anyád beszélni akar veled. – Csukta be az ajtót és én csak megforgattam a szemei hogy már megint mit akar.

Gyorsan elköszöntem Sehuntól és megbeszéltük hogy másnap találkozunk. Egy gyors csók váltás után futottam is be de még vissza intettem neki és dobtam egy puszit ami miatt úgy elvörösödött mint egy tűzoltó kocsi. Ahogy beléptem Anyu letámadott és a kanapéhoz vezetett ahol Dávid ült. Beszélni akart már megint kiselőadás forgattam meg a szemeim. Nagyon jó.

-         - Sziszi jól tudod miért hívtalak. Szeretném megbeszélni a Sehunos ügyet. Nem szeretném ha találkoznál vele ő teljesen más mint mi nem kell még egy különc Dávidon kívül a családba – mondta anyu mire én csak bosszúsan néztem

-        -  1. Köszi anyu 2. Ha Sziszi szereti akkor szereti ne határozd meg hogy kit szerethet és kit nem – Mondta Dávid – Ha vele akar lenni hát legyen ha ő jól érzi magát akkor az a jó

-          - Dávid ne szólj bele. Még veled is meg akarok beszélni valamit. És az a cigi. A szomszéd fiú elmesélte hogy úgy bagozól esténként kint mint egy 70éves. –mesélte anyu tovább

-         - Nem tudom mi bajod Sehunnal de nem is érdekel. – Mondtam anyunak majd távozni próbáltam

-          -Laura elmesélte hogy miket csinál… -folytatta anyu

-          -Ahhjj már megint az a lány… És miket csinál? –kérdeztem szem forgatva unott fejjel

-        -  Laura azt mondta hogy drogozik és semmi szükségem arra hogy téged is bele rángasson valami ilyenbe – mondta anyu fegyelmező arcal

-         - Nem nem drogozik –mondta Dávid a háttérből

-          -Szerintem egyszerűbb lenne ha áthívnánk Laurát és úgy beszélnénk ezt meg – Mondta a háttérből apu

-       -   Remek megint látnom kell az idióta fejét – ezt halkan magamban akartam mondani de e helyett hangosan sikerült mire anyu csak tágra nyilt szemekkel nézett mint egy hörcsög

-          -Most már tényleg nem értelek Sziszi a napokban megváltoztál nagyon is és nem a jó irányba Laura nagyon kedves és okos lány nem tudom hogy mi bajod van vele de ezt a falat köztetek amit az utálatoddal építettél hát rombold le legalább addig amíg Laura itt lesz nálunk. –mondta anyu

-        -  1. nem változtam meg egyáltalán eddig is ilyen voltam csak a folytonos munkáddal ezt nem vetted figyelembe , nem veszed figyelembe hogy Dávid normális a maga modján csak nem tud mit kezdeni magával és ezért kezdte meg a hülye korszakát amiből úgy vettem észre hogy sikerült valamennyire kimásznia 2. Azért utálom Laurát mert Sehun az enyém és nem érdekel hogy mit mondsz szeretem… és együtt akarok vele lenni.. –mondtam hadarva egy szuszra és csak később esett le hogy anya azt mondta hogy itt lesz nálunk tátott szájjal folytattam – Hogy érted azt hogy itt lesz?

-        -  Ugy hogy a  szülei elutaznak 2napra és nálunk lesz. Ha ennyire szeretnéd Sehunt hát hívd át hozzánk holnap este vacsorára hogy jobban megismerhessem és akkor megbeszéljük. –mondta apu mosolyogva  majd anyával egy gyors szemkontaktus után mentem.

Mosolyogva futottam fel a lépcsőn és nem érdekelt hogy itt lesz Laura. Inkább azzal törödtem hogy áthívjam Sehunt míg apu meg nem gondolja magát. Ez az egyetlen esélyem hogy bebizonyítsam hogy Sehun mien is valójában. Gondolataimban elmélyültem és ebből a telefonom csörgése ébresztett ki és a kijelzőn látható név : Sehun. 3perc beszélés után úgy döntöttünk hogy találkozunk. A házunk elé jött megdöbbenésemre motorral. Nem is tudtam hogy motorozik… Dáviddal ebben is egy hullám hosszon lesznek ha a családban marad. Kigüvett szemekkel néztem rá és finoman közöltem hogy nem ültem még motoron és nem is akarok egy 5perces szócsata után rávett hogy felüljek. Szorosan csimpaszkodtam belé mint egy most született kis majom az anyjába. Bevitt a városba ahol megdöbbenésemre eléggé sokan voltak ahhoz képest hogy már későre jár. Sehunt semmi féle képpen nem akarom a Laura sztoríba bele vinni. Kézen fogva sétáltunk a már bezárt boltoknál de egyiken megakadt a szemem még így sötétben is látom hogy ez az egyik kedven boltom. Ez egy ékszer bolt kezdtem a mesélésbe Sehunnak mondtam hogy megígértem amikor kicsi voltam hogy ha valakit igazán szeretek készítetek egy feliratos nyakláncot amin a neve van és soha de soha nem veszem le így tudják majd hogy a szívem már foglalt. Mosolyogtunk egyet a történetemen ami már 2-óta a szívembe zárta magát hogy valóra váltom. Rátértem arra a témára hogy mi van köztünk és hogy pontosan mit akar tőlem.

-        -  Hát gyereket még nem –kuncogott Sehun és össze kulcsolta a kezünket

-          -Nem arra gondoltam Oppa –mosolyogtam rajta

-        -  Hogy mit akarok? Hmm… hát téged –tért megint el a tárgytól

-         - De én nem ezt mondtam. Arra gondolok hogy most akkor együtt vagyunk vagy mi? –kérdeztem és éreztem hogy kezdek pirulni így a cípőmet kezdtem el felül nézetből vizsgálgatni majd a pulcsim szélét piszkálni

-         - Nem. Nem vagyunk együtt mi házasok vagyunk –vigyorgott már megint Sehun

-         - Ohh… Szóval házasok. Oké akkor hol a gyűrű –néztem rá komolyan

-          -Gyűrű? –nézett Sehun értetlenül

-          -Igen. Tudod azzal kérik meg a fiúk a lányok kezét –bologattam és egy kisebb mosolyt is elengedtem

-         - Jaja Lujza na gyere kerítünk neked egy gyűrűt –simított végig az arcom szélén majd a szám szélét kezdte ujjaival érinteni. Majd megcsókolt *-*.

Ahogy a csók véget ért mentünk is a számomra ismeretlen helyre elvileg gyűrűt szerezni. Egy éjjel nappal előtt álltunk meg és furcsa pillantást vetettem Sehun felé. Megfogta a csuklómat és csak húzott maga után a bolt ajtajáig ahol egy tekerős gép volt amit a gyerekek imádnak abból lehet ékszereket nyerni.

-          -És mit csinálsz ha nem gyűrűt add hanem mondjuk karkötőt? –kérdeztem majd legúgolt hogy hozzá férjen a géphez és a zsebéből elő túrt egy marék apró pénzt

-         - addig tekerek amíg nem add egyet –mosolygott rám majd betette a gépbe a pénz és ahogy eltekerte kijött a kis golyó  a nyeremény. Lehajoltam hozzá majd szemügyre vettem a golyó tartalmát.

-          -A mázlista –vigyorogtam mert egy gyűrűt adott ki a gép.

Sehun letérdelt elém majd megkérte a kezem az eléggé furcsa gyűrűvel. Haza fele menet egy jót nevettünk ezen és a gyűrűmön amin egy macska fej van és a két szeme helyén egy-egy zöld kő. A házunk elé érve megígérte Sehun hogy az oltárnál nem ezt kell viseljem majd. De nekem mondjuk nincs vele semmi bajom. Elköszöntünk egymástól majd mentem be. A szobámba érve csak elterültem az ágyon és gyönyörködtem a furcsa eljegyzési gyűrűmön.Ahogy vissza gondolok a mai napra még a hideg is végig fut rajtam. Egy újabb emlék amiért megérte azt a sok fáradtságot és vitát. Lefényképeztem a gyűrűt és elhatároztam hogy más nap reggel elő hívatom és bele rakom a könyvembe amiben a legszebb és számomra legkedvesebb emlékeimet őrzöm néha néha megjegyzésekkel. Dávidnak elmeséltem a ma történteket és egy jót nevetett rajta úgy beszéltük meg hogy reggel elkísér majd a közös ebéd előtt előhívatni a képeket.

4 .fejezet

Anyuéknak a macskákról csak este számoltunk be majd közölték hogy adjuk oda a szomszédnak. De nekem nem volt szívem. Így amikor elindultam meggondoltam magam és e helyett elrejtettem őket egy dobozba majd a szobámba vittem ahol Dáviddal lakunk közösen. Este megbeszéltük hogy köztünk marad és megetettük őket ^^ Olyan cukik. Aztán eszembe jutott hogy még nincs nevük. Találgatásba kezdtem de nem jutottam semmire. Megnéztem és a fekete-fehér kislány a szürkés pedig szint úgy.

-         - Mi legyen a nevük? –néztem Dávidra

-         - Mivel mind kettő lány… Hmm… Nem is tudom –vakarta meg a fejét

-          -Hát az a baj hogy én se és név nélkül nem maradhatnak szegények – néztem a dobozra ahol a szunyokáltak.

-        -  Legyen az egyik Sziszi mivel te találtad. Őő legyen mondjuk a fekete fehér. A szürke petig legyen Betty.

-        -  Oké. Illik is hozzájuk –mosolyogtam

Este megvacsoráztunk közösen majd Dávid kivhívott sétálni. Persze sétálás helyett cigizni akart menni de megígértem hogy nem köpöm be na meg most okom sem lenne rá mivel segít a macskákkal. Aztán vacsi után elmentem nassolni. Vagyis az ágyamba nassoltam szóval sehova nem mentem :D áhh az a zseniális fogalmazásom…. Miután 32654762457821 trillárd csokit magamba tömtem és utána gumi maciztam akkor éreztem meg hogy az utolsó 4csokit inkább nem kellett volna megenni. Mivel most úgy fáj a hasam és úgy érzem mingyárt okádok. Azt hiszem egy ideig le kell állnom a csokival. Úristen miket beszélek… SOHA a csoki az ÖRÖK.. :D Bocsi csak kicsit felpörget lallalallalala :D Na szóval este hamar elaludtam már ha ezt lehet hamarnak mondani hogy fél órán keresztül nyüglödtem a fájó hasam miatt. Írtam egy üzit Sehunnak hogy : Jó éjt :*………. Látta de nem írt vissza ez kedves tőle nagyon. Dávid nagyon szemét volt. A fájó hasamat csikizte több mint 10percig aztán már sírva könyörögtem hogy engedjen el mert be fogok pisilni. De persze nevettem is közbe vagys inkább fuldokolva nyeritettem lovakat megszégyenítő módon :3…Reggel nyügösen keltem a szomszéd fű nyírójára. Rettenetesen örültem neki hogy hajnal 6kor nyírja a fűvet. Persze már acsalád többi tagja fent kukorékolt. Lemásztam a lépcsőről szó szerint még mindig úgy fáj a hasam hogy wááá. Ez is értelmesre sikerült -_- Gratulálok Sziszi már fogalmazni se tudsz. Reggeli után felmentem megettettem a macskákat a nagyi nem is annyira beteg szóval 3nap múlva megyünk haza. Arra figyelek fel hogy Dávid pakol.

-          -Hova mész hogy pakolsz? –kérdezem

-          -Anyuék megengedték hogy haza mennyek… -vigyorog

-        -  Miii??? és én ?? engem itt mersz hagyni? – emeltem fel a hangom

-         - Nem , te is jösz szóval pakolj… Kapsz 20percet –mosolyog

Dudolva futottam a fürdőbe össze szedni a cuccaim. 10perc múlva már kész voltam és a cicákat rendeztem a táskámba. Mivel busszal megyünk mert senkinek nincs jogosítványa se kocsija se semmie ezért különösebben jó volt. 3óráig tartott amíg a busz haza vitt és egy csomót kellett sétálni a házig. Örültem hogy szülők nélkül tölthetünk 3napot *-* így azt csinálunk amit akarunk. Gyorsan minden dolgot kipakotlam vissza a helyére majd a macskákat körbe vittem a házban és mindent megmutattam nekik. Elmondtam mindent hogy mi hol van és mit lehet ott csinálni.

-          -Te most komolyan a macskákhoz beszélsz? –nevetett Dávid

-         - Most miért? nem hagyhatom hogy eltévedjenek a házban – vígyorogtam

-          -Na persze… -mosolygott tovább –és mi lesz anyuékkal ? mit mondunk nekik? úgy volt hogy a szomszédnak adjuk

-          -nem tudom még –sohajtottam egy nagyot – de a macskák velem maradnak

-          -Majd valahogy rá vesszük őket ha nem akarod oda adni a macsekoket. –mosolyog

Elmentem gyorsan ettem és felhívtam Szonját hogy találkozzunk a pláza előtt. Meglepően nézett rám majd elmeséltem neki hogy mi történt amíg nem voltam itthon és a macskákat is :D Szonja is elmesélte hogy Szabi meg Sehun elutaztak és csak holnap este jönnek meg. Mert Szabi nagy bátyának segíteni kellett valamiben. Csodálkozva meredtem magam elé hogy Sehunék tudnak önzetlenül segíteni…  Ez nekem furcsa. Legalábbis ahogy a napokban megismertem őket  pont hogy nem ilyenek…. Este séta közben kereset telefonon anyum hogy minden rendben van e és mivel ő nem tudja hogy Szonjával vagyok így azt mondtam neki hogy otthon vagyok erre persze Dáviddal akart beszélni és nem tudtam mit kitalálni aztán azt mondtam neki hogy alszik. Majd elköszöntem tőle és kb 5perc múlva hívott Dávid hogy kereste anyu hogy miért alszik ilyenkor. Én csak nevettem a helyzeten és örültem hogy nem tud semmiről. Este megkértem Szonját hogy aludjon ott így nálunk aludt este megnéztük a *Felhők fölött három méterrel* - t és sírás helyett én ettem mint mindig. Szonja ott sírt mellettem én meg a nutellát kanalaztam és néztem ki a fejemből és azon gondolkoztam hogy én miért nem sírok. Aztán rájöttem hogy azért mert Szonja érzékenyebb és amúgy is a nutella ami csokiból van :D az boldogság hormonokat termel. Reggel ahogy felkeltem első dolgom az volt hogy megnézzem az üzeneteket. Szonja ott horkolt mellettem és erre kelltem. Remek gondoltam is egyszer fű nyírásra most meg Szonja horkolására kelek így soha nem tudom ki pihenni magam. Bosszankodás helyett néztem ahogy alszik és nem hagyhattam ki hogy megcsikizzem … így csikizésre keltettem és persze ő rögtön reflexből lehajított az ágyról és a földön landoltam. Nem kicsit koppant a fejem az biztos. Ahogy felsegített meggyőződött arról hogy jól vagyok -e és nem ütöttem- e be valamimet

-         - Nyugi agykárosodáson kívül semmit nem kaptam –nevettem – De persze azt is már kicsi koromban

-          -Te hülye tudod hogy megílyedtem? –nézett komolyan de közben sajnálkozóan

-         - Te hülye tudod hogy fáj a fejem? – nevettem

Gyorsan felöltöztünk és lementünk reggelizni. Csokit-csokival természetesen. Dávid jött le komásan az emeletről mert vitáztunk és ettől nem lehet nagyon aludni :3.

-        -  Sziszi mit csinálsz – nézz rám ki meredt szemekkel Dávid

-        -  Mit? amúgy így úgy nézel ki mint egy zombi – nevettem az oltásnak szánt dolgomon Szonjával

-         - Hátt … csoki ?? tudod tegnap hogy fájt a hasad és még másnap is a sok csoki miatt… -nézz rám

-         - Épp ez a jó benne… Hogy az tegnap volt ez meg ma – vontam meg a vállam majd a kanapéra ültem ahol Szonja táplálkozott

Ahogy befejeztük a csokizást ami nálam a reggelit jelentette mentem kisminkelni magam mert így úgy nézek ki mint egy hulla. 10percen belül kész is lettem. Így már indulhattunk is sétálni. Sétálás helyett kitaláltam hogy mennyünk el a játszóra hintázni. Mivel már rég voltam és imádok oda menni ^^ Aztán elmentünk a sulinktól nem messze lévő kis játszóra ahol nem csak a hintát próbáltuk ki. Egy rövid nadrág volt rajtam és egy fehér triko és a derekamra kötve egy kockás ing. A fehér trikomnak annyi lett mivel Szonja homokkal dobált és amikor hátat fordítottam neki beszort egy maréknyit a polómba. De sikertült rajta bosszút álljak azzal hogy kényszerítettem rá hogy egyen meg egy kis homokot. Nem ment valami könnyen de sikerült. Büszkén áltam fel róla amikor megette. Vigyorogtam egyet majd bele ültem az egyik babáknak való hintába. Szonja mellém ült és elkezdtünk beszélgetni. A távolbó egy ismerős alak tűnt fel… Hosszú lobogó szőke haj , vékony lábak és nagy szemek…. Nem tudom már ki ez a lány de nagyon ismerős az bíztos. Ahogy egyre közeledik észre vettem hogy ő Szonja unokatestvére akit 3éve nem láttam… Ő most 14éves mint Szonja. Amikor kicsik voltunk mindig együtt játszottunk. Ahogy oda ért köszöntünk és bekapcsolodott a beszélgetésbe. Igazából semmit nem változott úgyan olyat beszédes és kedves lány mint volt. Itt marad egy idejig Szonjáéknál amit ő is most tudott meg és ugyan úgy ledöbbent mint én a hír hallatán. Nagyon jó kis város lehet ez ha már mindenki ide akar költözni gondoltam magamban és közben vágtam egy fintort amit a lányok szerencsére nem vettek észre. Amilyen kedves Laura olyan gonosz is egyben. Csöndben és lassan öl meg már jelenlétével. Nagyon szerettem ezt a lányt amíg nem tett egy olyat amit még mindig nem dolgoztam fel. Hiába gyerekes de bennem maradt és fog is életem végéig. Laura megpróbált megint kedveskedni de át láttam a szitán és el határoztam hogy kaméleon leszek vele szemben . Szóval kedves leszek de ha kell földig tiporom. Ahogy már unalmasódtak a témák amiket felhozott úgy döntöttem haza megyek. Ahogy haza értem azt láttam hogy a ház szana szét van. Mindenhol kupi van. Csak egy ember jutott eszembe

-          Dávid- üvöltöttem teli torokból nem túl kedvesen

Lecsoszogott az emeletről és megvakarta a fejét. Komásan nézet mint aki most kellt ki a kriptából egy 300éves alvás után.

-          -Mi a jó eget csináltál? –kérdezem még mindig nem túl kedves hangon

-          - őőő hát az úgy volt hogy… Szóval átjöttek Josh-ék és egy kicsit túl léptünk a célon. Szóval így keletkezet a kupi –mutatott körbe

-         - Igen értem … és ki fogja rendbe tenni? mert hogy nem én az bíztos… szóval állj neki most rögtön , mi lesz ha anyuék hamarabb jönnek?! –kérdeztem

-          -Léci segíts.. nem tudom mi lesz .. semmi mert nem látják meg ha segítesz lécciii – nézett kis kutya szemekkel

-         - Na jó , de csak a konyhát rakom rendbe a nappali, fürdő és folyosó a tiéd.

Rögtön neki láttunk a rend rakásnak. De máris megcsörrent a telefonom. Az egyik fotelbe le ültem és kíváncsian meredtem a telefon kijelzőjére hogy ki hívhat. Reméltem hogy Sehun az de a reményem szerte foszlott ahogy láttam hogy Anyám hív. Ahogy felvettem közölte hogy rakjunk rendet a pincében már ha haza mentünk csináljunk is valamit. Repdestem örömömben képzelhetitek. Így is úgy néz ki a ház mintha jött volna egy tornádó aztán cunami és a végén egy bika csorda ami bölényekből áll átfutott rajta. Elmondtam Dávidnak hogy mi a helyzet. Ahogy végeztünk fent mentünk is le a pincébe. Ahol kacatokon kívül csak pókok vannak amiktől én írtozok. Anyu azt mondta hogy dobjuk ki azt ami nem kell szóval elkezdtem kutakodni az első dobozban:

-          -Mit cicózol ? –nézett rám Dávid felhúzott szemöldökkel majd megfogott egy dobozt és kiborította és elkezdte válogatni a dolgokat

-          -áhh talán csak annyit hogy lehet benne törékeny dolog is nem gondolod? –néztem rá komolyan

10perc múlva már nagyon elfáradtam pedig még csak 1 dobozzal végeztem és még van 338746387 trilliárd -_-… Dávid lehozta a telefonját és egy hangfalat és bekapcsolt egy zenét amivel máris könnyebben ment minden. Eleinte nem hittem hogy a zene bármit is változtatna a takarításon de sokkal jobban ment és be láttam hogy most az 1x igaza volt Dávidnak. Ahogy már alakult a rend egyre nagyobb hely lett a pincében. Eszembe jutott hogy a macskákat ide is hozhatnánk mivel anyuék nem sűrven járnak le ide és amíg nem tudják ehozhatnánk. Fel futottam a lépcsőn és hoztam a dobozt amiben a cicuk feküdtek. Levittem őket és Dávid furcsán nézett rám.

-        -  te meg mit csinálsz? –kérdezte mosolyogva

-         - hát lehoztam a macskákat , itt kéne őket hagyni..

-          -és hogy jutnak ki? hova fognak wc-zni? –kérdezte értetlenkedve

-        -  jajaj látszik hogy nincs eszed …. –csapkodtam az arcára de nem erősen – Hát tudod ott a szellőző és majd ha nagyobbak lesznek ki tudnak ott menni a kertbe elintézni a dolgukat.

-         - értem –nézett majd folytatta a takarításnak nem mondható lomolsát

az egyik sarokban ki alakítottam a cicáknak egy helyet és letettem a dobozt. Megelégedve és büszkén mentem vissza takarítani. A doboz *torony* pont eltakarja a macskák dobozát így ha valaki lejönne is nem venné őket észre csak ha benéz a sarokba azt meg már miért tennék?! Ezekkel a szavakkal nyugtatom magam és próbálom Dávidot is bár ő teljesen higgadt és ez idegesít mert én mérges vagyok szóval ő se legyen nyugodt ha már én se :D. Felmentem a többi megmaradt nassolni valót elpusztítani. Aztán jöttem rá hogy mindjárt szét unom a fejem. Dávid dudolva ugrált le a lépcsőn és egy pulcsit akasztott le a tartoról.

-           -Hova – mész kérdeztem és megfordultam hogy pont lássam az arcát

-          -Csak el… -nézett a földre majd felkapta a pulcsiját

-          -Hát azt gondoltam hogy el… de hova el?-vígyorogtam

-          -ahjj… mi ez a kíváncsiság? csak a haverjaimmal találkozok ennyi az egész

-          -Hát… tudod épp unatkoztam te meg mész el..

-          -Nem felejtsd el..

-          -De hát azt se tudod mit akarok –biggyesztettem le az ajkaim

-          -De azt hogy gyere velem

-          -ohhh… jó hogy mondod ha már megkértél akkor nem mondok nemet- pattantam fel a kanapéról és húztam a cípőmet

-          -Ácsi… én nem mondtam hogy jöhetsz

Néztem rá mérgesen. Mint egy mérges kis disznó akitől ellopták a kaját. 1 perc durci után már kiléptünk az ajtón. De nem is a barátaival találkoztunk… csak sétáltunk. Szóval kamuzott a kis ratyi -,- … De nem tudok rá haragudni mert az éjjel-nappaliba vett nekem gumi macit *o* Kb mindenről elbeszélgettünk még a suliról is ami nála megdöbbentő hogy érdekli. Csak mert a jegyei nem azt tükrözik hogy húúú de érdekli a tanulás meg a jövője. Ahogy haza mentünk az első dolgom a kockulás volt na meg persze a punnyadás. Szonjával hosszas beszélgetés után elhatároztuk hogy elmegyünk másnap vásárolni. Persze csak ketten. Szonja hírtelen témát váltott és elkezdte kérdezgetni hogy mivan Sehunnal és velem csak mert Laurának kellene. Szépen és kedvesen küldtem el a jó büdös bánatba hogy Sehun az enyém. Ezzel persze egy kisebb vita kezdődött hogy eddig azt mondtam hogy nem kell meg minden. A vita persze nem volt komoly vita. Csak olyan hangos megbeszélés videó cset közben. A fülem sajgott mivel fülhallgatóval szoktam beszélgetni mindenkivel. Megigérte Laura hogy nem mászik rá. Tudtam és megmondtam magamban hogy ilyen ez a lány és nem szabad benne bízni. Hogy lenyugodjak írtam Sehunnak egy üzenetet hogy ahogy haza jön találkozzunk és beszéljük meg hogy mi van kettőnkkel. Reggel nagy boldogságban seee keltem arra hogy a szomszédban füvet nyírnak reggel 7kor -,-… A hangulatomat tovább fokozta az hogy anyámék haza jöttek… és persze kis előadást tartott arról hogy el kellett volna mosogassunk ha már itthon vagyunk.. vagyis csak nekem mondta mivel Dávid felszívodott. Eltűnt mint a bűvész kalapjából a nyúl. Ugyan már ha tudom hogy haza jönnek én is ezt tettem volna. Felöltöztem és ahogy lehetett leléptem a házból. Cél egyenesen Szonja házához vettem az irányt mivel vásárolni fogunk. Szonja nagy boldogan nyitotta ki az ajtót és mondta hogy jön. Ahogy kijött követte őt Laura

-          Hát ő? –húztam fel a szemöldököm és néztem bosszúsan

-         - Arra gondoltam hogy jöhetne , legalább megkedvelitek egymást és nem lesz ez a savanyú kedved. –mosolyogott Szonja

-          -Aha oké persze…. –válaszoltam flegmán

Elindultunk a plázába lassan sétálva. Szonja egész végig beszélt már azt sem tudom hogy miről. Laura csak a telefonját nyomogatta a háttérben. Ez érdekes.. de most az egyszer nem bántam hogy nem szólal meg mivel a tegnap esti szereplésétől egy kis kanál vízben is képes lennék megfolytani. Már attól is feszült leszek ha megszólal vagy ha rám néz. Megpróbáltam elterelni a gondolataim erről és bementünk az első boltba. Hosszas próba után Szonját sikerült rávennem egy ruhára ami pöpecül áll neki *o*. Ahogy beértünk a pláza közepére természetesen lefagytunk a kajádáknál. Szonja vett magának egy rózsaszín valamit aminek mindig elfelejtem a nevét >< de ahogy hozta vissza az egyik fiú neki ment és az egész a haján és a ruháján landolt. Szonja mérgesen rontott be a női mosdóba , de ahogy utána akartam menni Laura megragadta a karom és mondta hogy inkább várjam meg míg lenyugszik. Most az egyszer igaza volt. Csendben és lassan teltek a percek. Majd Laura felhozta a Sehun témát… hogy neki bejön meg minden és hogy én mit akarok tőle. Higgadtan néztem rá és finoman közöltem megint hogy Sehun az enyém. Közelebb hajolt hozzám majd megszólalt:

-         - Ugyan, kérlek. Mindenki tudja hogy nem vagy az a nagy Mrs.Szerelem . 1-2 hét és a ti kapcsolatnak nem mondható barátságotoknak annyi. Főleg ha én itt vagyok és rá segítek erre.

-       -   Ne röhögtess. Mit akarsz annyira Sehuntól? és már miért lenne olyan a kapcsolatunk mint a barátoké? tudtommal a barátok nem smárolnak de szólj ha ez nem így lenne –mosolyogtam úgy mint aki jól végezte a dolgát és örültem hogy az orra alá dörgölhettem a nem egyszer elcsattant csókunkat

Laura arca hirtelen lefagyott. De mire bármit is mondhatott volna Szonja tért vissza hozzánk már higgadtabban és tiszta üdítő mentes ruhával. Síri csend települt közénk. Néha néha Szonja kérdései törték meg. 10 perc múlva meguntam Laura fejét. Szinte elundorodtam tőle ezért úgy döntöttem hogy inkább haza megyek. Gyors léptekkel haladtam ki a pláza ajtaján és annál is gyorsabban mentem haza fele. Mint akit puskából lőttek ki. Mérgem levezetéséhez sok gumicukrot és csokit választottam. Dávid még mindig nem ért haza. Anyuék is elmentek bevásárolni mivel amíg távol voltak az egész hűtőt elpusztítottuk. 

3. fejezet

Reggel 8kor keltünk és siettünk a készülődéssel hogy még legyen időnk reggelizni. Reggelire gofrit ettünk és a fotózásra siettünk ami elég jól sikerült. A fotózás lényege az volt , hogy benne leszünk egy újságban , ruhákat kellett próbálnunk és lefényképeztek benne. 4 kép készült és megkapjuk majd az újságot ingyen ami majd postán fog 2hét múlva megérkezni. Természetesen fízetést is kaptunk nem túl méltányos pénzt de én ennek is örültem mivel már csak jövő hónapban kapok zsebpénzt és már így sincs semmi pénzem csak 2000.- így hát most van. Elhatároztam hogy ezt nem költöm el hanem gyűjteni fogom. Még nem tudom hogy mire de gyűjtőm. Fotózás után elmentünk megebédelni mivel a fotózás sokáig húzodott és már éhen halni készültem. Ahogy haza értem anyum szólt hogy elutazunk 1hétre. Amin ledöbbentem mivel pont most nem vártam egy utazást. A nagymamám beteg lett és ott kell lenni vele mert nem tudom >< Dávid és én próbáltunk ellenkezni de nem ment így mind kettőnknek kell mennie. Pedig már Dávid többszőr volt itthon és ezért én is maradhatnék. Gyorsan össze pakoltam és szóltam Szonjának hogy találkozzunk hogy elköszönhessek tőlük. Fél óra múlva már a pláza előtt voltunk és találoztunk. De Sehun nem volt ott ami különösen rosszul esett mert így nem tudok elköszönni és 1hétig nem láthatom azt az idióta fejét na meg nem érezhetem a büdös parfümét amit rühellek >< Leültünk a plázában egy padra és ott beszélgettünk Szabi Szonja meg én. Szabi rám nézet és mintha tudta volna hogy Sehunt hiányolom mondta: Nyugi mindjárt itt lesz. Próbáltam úgy tenni mintha kb semmit nem értenék de ez nem nagyon sikerült mert elvörösödtem. Szonját kihívtam a mosdoba de persze nem wc-re hanem megigazítani a hajam meg ilyesmik és elfedni a vörös fejem valahogy.

- Ne hagyj itt! –nézett rám Szonja könyörgő kis kutya fejjel

- Hidd el ha rajtam múlna nem mennék , de a nagyi beteg és szűksége van ránk.  – öleltem meg

- Tudom. Addig is vigyázok a fiúkra.. – nem láttam de hangján hallottam hogy vigyorog

- Miért kéne rájuk vigyázni? Nem inkább ők rád? –kuncogtam

- Ők?? Még a kutyámra is jobban bíznám az életem mint rájuk. Pedig nincs is kutyám hanem 2 hörcsögünk  – nevettünk együtt

- Nagyon nagyon nagyon hiányozni fogsz majd írj vagy hívj és vigyázz magadra!! – jelentettem ki mint egy anyuka a lánya első napján az iskolában

- Jajj Sziszi még el sem mész csak holnap és addig még megyünk sétálni , nincs még itt az ideje a búcsúzkodásnak – nevette

Ahogy kimentünk a mosóból láttam meg Szabi mellett Sehunt … Mivel háttal ültek így oda mentem hozzá és befogtam a szemét majd oda hajoltam hozzá és bele súgtam  a fülébe:

-          -Na ki vagyok? – mosolyogtam

-         - Te jó ég… A mumus? – nevette

-         - Igen , csak is a mumus … Ki más lehetne? – durcáskodtam majd levettem a szeméről a kezem és mellé ültem

-         - Nem , amúgy tudtam , hogy te vagy – mosolygott majd karját a hátam mögé tette

Még hosszasan sétáltunk a plázában majd haza felé mentünk. A pláza előtt megint ketté váltunk mivel Szonja más irányba megy haza és Szabi is. Jól megszorongattam Szonját és elköszöntünk egymástól és Sehunnal elindultunk most már tényleg haza. Az uton végig beszélgettünk arról hogy merre megy a héten amíg nem leszek itthon … Próbált többször bókolni  , de ez nem nagyon ment neki ,  de én így is örültem neki. Az uton haza felé mondott egy cuki dolgot ^^ mire én megöleltem és jól bele szívtam a pulcsijába hogy még  1x érezhessem a büdös parfümét. Majd megszólalt :

-          -Hideg a karod… fázol? –nézett sajnálkozóan

-          -Kicsit…

-         -- Én hülye…. –elengedett majd levette a pulcsiát és oda tartotta elém

-          - Vedd fel – mondta halkan

-         - Köszi – kuncogtam

A pulcsija nagyon bő volt rám. De szerintem jól állt főleg hogy rövid nadrág volt rajtam ami viritó rózsaszín nem Uv-s csak ilyen rikító színe van és a fekete pulcsija ami a képen van (a háttér képemen) azt adta oda. Éreztem rajta a büdös parfümét amit egyre jobban kezdek megszeretni. A ház előtt elköszönt jó szorosan megölelgettem és pipiskednem kellett hogy felérjem egy arcra puszira mivel jóval magasabb nálam. Hülyén nézett rám majd megfogta az állam szélét és oda húzta az ővéhez és megcsókolt … Ez volt az eddigi leges leges legjobb csókunk. A kerti lámpa véletlenül felkapcsolodott és a bátyám ki jött és intett hogy már menni kéne. Elköszöntem Sehuntól majd beszaladtam. A házba érve vettem észre hogy rajtam maradt a pulcsija és vissza akartam neki adni de mire kimentem már nem volt sehol. Gondoltam hogy ez majd egy újabb indok lehet arra hogy találkozzunk de persze csak 1hét múlva. A bátyám mondta hogy hátul vannak anyuék és azért szólt mert elutazunk. Reggel ahogy felkeltem felöltöztem és Sehun pulcsiját vettem fel. Megfogtam a táskám és elindultam le a lépcsőn majd még útoljára amíg nincs itt senki a táskám szélébe tömtem egy rakat édességet , csokit , cukrot , chips-et és kakaót na meg cini minizt :p …. De csak sunyiba mivel anyu le akar szoktatni a folytonos nassolásról na meg a Pororo nézésről mivel már szerinte nagy vagyok hozzá és a nassolás miatt tönre fognak menni a fogaim. Anyuék is már jöttek le a lépcsőn hamar bepakoltunk a kocsiba . A zsebembe készítettem a fül hallgatom és a telefonom is mivel nem valami jó társaság a mostani beszélgetésre. Mivel nagyon fáradt voltam így már az elalvás kerülgetett. Az ülés úgy nézett ki hogy mi fiatalok hátul. Anyuék pedig elől és persze a bátyám mellé ültem. Bekapcsoltam egy zenét és a hátteremet nézegettem … még szinte el sem indultunk de már Sehun hiányzott.  Elkezdtem a rajtam lévő pulcsiját szagolgatni és olyan jó volt érezni a büdös parfümjét ami hiányzik a hülye fejével együtt … Kész ennyi bele szerettem igaza volt és én hülyének néztem e miatt pedig végig igaza volt. Én már többet érzek íránta mint barát pedig csak annak akartam indítani de idő közbe megszerettem és a barátok nem csókoloznak. Nagyon mély gondolkodásomban a bátyám pökdösése zavart meg hogy anyám szologat nekem meg a fülhallgató a fülemben.

-          -Tessék? –kérdeztem

-          -Kié az a pulcsi? – fordult hátra anyám

-         - Ohh ja az csak Sehuné –tettem vissza a fülembe a fülhallgatót és néztem ahogy anyám bosszankodik rajta

Éreztem hogy egyre jobban elnyom az álom pedig próbáltam ellenkezni ez ellen. A bátyám vállára hajtottam a fejem és átvezettem előtte a karom mintha ölelném és úgy aludtam el. Nem aludhattam sokáig kb csak 1órát de kipihentnek éreztem magam és úgy döntöttem hogy felhívom Sehunt . Fél 10 volt szóval inkább nem hívtam fel mivel még lehet hogy az igazák álmát alussza még ^^  ellentétben Szonjával akire rá írtam hogy : Jó reggelt! Választ már nem kaptam . Még 1 óra lehetett hátra az útból és a bátyám már szédelget a hülye cigi hiánya miatt amiről persze anyuék mit sem selytenek. Kis kutya szemekkel meredt rám majd kérte hogy segítsek neki. Nem tettem volna de tudtam hogy ennyi erővel be is köphetne az éjszakai eljárkálások miatt na meg Sehun miatt.

-        -  Anyu!!! Pisilnem kell – mondtam

-          -Ahjj Sziszi pont most?

-          Hát most mit csináljak? nem tudom vissza tartani! – nyekeregtem

-         - Jó akkor megállunk a benzin kútnál! – 2perc múlva a benzin kúthoz értünk majd a báttyámra néztem

-        -  Dávid kísérj ki! – utasítottam

-         - Egyedül nem tudsz ki menni? – kérdezte anya

-         - Neem!!

Egy rosszaló pillantást vettetem rá majd megfogtam Dávid kezét és kiráncigáltam a kocsiból egyenesen a Női mosdóba.

-       -   Miért jöttünk a nőibe? –kérdezte Dávid felhúzott szemöldökkel

-          -Hallgass! Örülj neki hogy elintéztem ezt neked!

-         - Igaz… nem panaszkodhatok –majd bele nyult a zsebébe egy cigiért és meggyújtotta

-          -És hogy álsz Sehunnal – kérdezi majd kifújja a füstöt – nem válaszoltam csak bementem az egyik wc-be

 5 perc múlva már nyugodtan sétáltunk vissza a kocsiba és az ülés rendet fentartottuk az elözőhőz igazítva J Dávidra dőltem megint és a hajamat kezdte piszkálni amit nagyon imádok   *-* így hát hagytam neki.  Közben a csuklóját tartotta hogy cirogassam a nagy körmömmel. Régen amikor annó jó régen együtt aludtunk mindig így aludtunk el … ő birizgálta a hajam én meg a kezét cirogattam. De amióta megszakadt a kapcsolatunk azóta nem nagyon törődtünk ilyenekkel. Fél óra múlva oda értünk a nagyihoz aki szokás szerint aranyosan sütivel és megteritett asztalal várt minket.  Szerencsére csoki tortát csinált aminek én különösebben örültem és persze Dávid is mivel mind ketten édes szájúak vagyunk. A nagymamám a nappaliba érve eljátszotta a : Jajj de megnőttél! Milyen pici voltál amikor láttalak-ot.   Aztán jutott csak eszembe hogy már 2  óra és hiányolom Sehun mély hangját. Majd rászántam magam és felhívtam . Minden kicsöngés egy átok volt mert nem vette fel és idegesített egyre jobban , minél többször halottam a pityegést annál jobban forrt az agy vizem

-         - Igen? –szólt bele egy női hang

-        -  Hello! Sehunt keresem , ott van? – kérdeztem

-          -Kivagy?

-         - Mond meg neki hogy Sziszi keresi

-          -Az az igazság hogy most Sehun nem nagyon ér rá…

-          Jah.. értem hello majd mond meg neki hogy kerestem –és megszakítottam a vonalat

Szomorúan tettem le a telefont és jutott az eszembe hogy elvesztettem. Ki tudja ki volt az a lány , de nem éri meg rosszra gondolni mivel lehet hogy a testvére vagy az édesanyja. Szóval inkább nem fusztrálom magam azzal hogy mérges vagyok érte. Enyhe mérgem legyőzéseképp elindultam sétálni. A ház elé érve egy hosszú föld utat választottam és azon sétáltam végig a város körül. A föld út mellett sorakoztak kisebb házikok óriási nagy keret ahol a gyerekek labdáztak vagy épp a felnőttek rendezték a kertjüket. Ahogy a város szélére értem egyre fogytak a házak és ott volt egy kisebb tócsa amivel elszorakoztam egy ideig majd úgy döntöttem hogy még sétálok egy kicsit. A föld út végére érve a nagy gazban hallottam folyamatos sírás hangot nem csemecsemőét hanem inkább állat hangot. Így hát a hang után eredtem és kerestem annak gazdáját. A nagy gazban észre vettem egy kisebb cípős dobozt és onnan eredt a hang. Ahogy felnyitottam 2kis cicát vettem benne észre. Egyszerűen gyönyörűek voltak kb 1-2 hetesek lehettek már kicsit nagyobbak mint születéskor és a szeműk is félig nyitva van. Az egyik egy fekete- fehér foltos  a másik pedig egy szürke fekete csikós cica. Mivel otthagyni őket nem volt szívem így a táskámba raktam őket és bele göngyöltem őket a táskában lévő sálamba és úgy indultam gyors léptekkel haza. Aztán eszembe jutott hogy apám alergiás a macskákra és amúgy sincs otthon semmi olyan amivel megetethetném. Gyorsan felhívtam Dávidot hogy az egyik kis bolt előtt találkozzunk fél óra múlva. Addig is gyorsan elmentem egy állat eledeles boltba ahol vettem két itató szerűséget és 4 cica tejet és vitamin tablettákat. Amikor már sétáltam a bolt irányában az egyik turkálóban megakadt a szemem egy gyönyörű pokrocon , bementem megvenni hogy a macskák alá tehessek majd valamit. A bolt előtt láttam meg Dávidot és vígyorogtam rá.

-      -    Hello –mosolyogtam

-         - hello , mi volt az a fontos dolog amiért ide rángattál? –kérdezi

-        -  Ezt nem mondani kell hanem mutatni – kinyitottam a táskámat és megmutattam a benne alvó 2 kis cicát. -Dávid csak elmosolyodott rajtuk majd megsimogatta az egyik fejét

-        -  Nagyon szépek! De honnan szerezted? – néz kérdően

-         - Az egyik föld út végén találtam őket

-        -  És mit csinálsz velük? –kérdezte

-      -    Hát megtartom –vígyorogtam

Aztán haza indultunk de anyuékat még a macskás ügybe nem avattuk be.

2.fejezet

Reggel korán felébredtem ami meglepő mivel későn értem haza. Ugrándozva futottam le a lépcsőn aminek egy nagy taknyolás volt az eredménye . Egyenesen az új szomszéd előtt sikerült hasra esnem , szép kis első bemutatkozás mondhatom. Biztos jó benyomást értem el náluk. ” Az ügyetlen szomszéd aki még a lépcsőn sem tud lemenni” címmel. Anyu persze rögtön felsegített és a szomszéd fiú is aki meglepő módon nem is annyira csúnya sőt már már helyesnek mondhatom. Amikor már megismerkedtem az összes új szomszéddal még a kutyával is akkor anyum behívta a vendégeket reggelizni és jobban megismerkedni. A kanapén ülve hírtelen csörrent meg a telefonom mert üzenetet kaptam: Jó reggelt hercegnő :*! Sehun . Mosolyogtam egyet a nem várt üzeneten majd megszólal a csengő , édesanyám megy ajtót nyitni és hallom Sehun mély hangját:

-Jó reggelt!  Sziszi itthon van? –mosolyog anyukámra

- Hello.Ott van a kanapén! -válaszolja anyám

majd egy csúnya nézést vet rám. Sehun leül mellém majd egy puszit nyom a homlokomra és elhív sétálni amibe bele megyek de csak azért hogy anyámat idegesítsem… Kinézte nekem a szomszéd fiút de nekem ő nem kell.. Nekem senki nem kell és ezt nem érti meg … Gyorsan elmentem felöltöztem és felkaptam a táskám , intettem Sehunnak hogy jöjjön és elindultunk. Olyan jó volt ott hagyni azt a komor társaságot ahol csak a szülők beszélgetnek , amint próbáltam bármelyik gyerekhez hozzá szólni kaptam egy választ és aztán semmi , ezt egy párszor megpróbáltam de nem jártam sikerrel szóval örültem is Sehunnak . Hosszas sétálás után jobban megismertem és elmondhatom hogy ő rendes a maga módján szóval ha rendes vagy vele akkor ő is veled és ha nem vagy rendes akkor ő se. Remélem értitek mire célzok. Pontban délben toppantam haza és észre vettem ahogy a lajhár testvérem fekszik a szomszéd fiú  Junior mellett és szívja a bagóját. A bátyám ölébe ültem mint egy elsős kislány az anyja ölébe és elvettem tőle a cigit és eloltottam majd a szemébe néztem és még 1x megkértem hogy ne büdösítse a házat és ha cigizik nem érdekel csak akkor menjen ki az erkélyre vagy az udvarra. Úgy tett mintha megértette volna de hírtelen fel kapott és a hátsó ajtóhoz vette az irányt , próbáltam ellenkezni de megfogott és velem együtt ugrott a medencébe. Amiből egy vízi csata lett , egymást próbáltuk lenyomni a víz alá néha sikerre él néha sikertelenül. A vízi csatánkat anyám szakítja meg , de szerencsére mondhatom azt hogy a háborút én nyertem … De a csata még nem ért véget ennyivel  :3. Együtt mentünk fel az emeletre a fürdőbe megszárítani a hajam. Dávid mint régen utoljára 4-edikben megszárította a hajam. Akkoriban még olyan gondoskodó bátyus volt most meg már olyan lajhár bátyus ..Kicsit később már kiment mert elmegy a haverjaival… Egyedül álltam a fürdőben és próbáltam sminkelni magam mert úgy nézek ki mint egy panda mivel szét ázott a sminkem …. 5 perc múlva már kész is voltam és még szárítottam egy kicsit a hajamon majd kopogtak..

-Gyere! –szólok ki hangosan a hajszárító miatt amit most állítottam le

-Csak én vagyok  -nyitott be Junior a fürdőbe

Kb 10percig nonstop beszélgettünk majd közelebb jött és megszólalt:

-Szeretném ha lenne köztünk valami… -mondja halkan

-Bocsi de nekem erre nincs szükségem , inkább csak haverok jó? –válaszoltam kedvesen , és eltoltam magamtől egyre közledő testét

-Miért együtt vagy Sehunnal? –nézett rám kérdően

-Nem –sohajtottam majd lenéztem

-De úgy láttam , hogy van köztetek valami ezt nem lehet tagadni , de ha nincs is akkor köztünk miért nem lehet? –nézett szomorúan

-Sehun és köztem nincs semmi … És nem kell pasi , se te se ő , ne érsd félre helyes vagy meg minden de amúgy se ismerlek… Ezért mondtam inkább csak a barátokat –jelentettem ki úgy ahogy gondoltam bár a hangsúly kicsit sértően eshetett Juniornak de már nem tudtam hogy lerázni szegényt

-Jó akkor csak barátok –bigyeztette le ajkait

-Most mennem kell találkozok valakivel…

-Sehunnal? –kérdezi

-Nem Szonjával , a legjobb barátnőmmel

-Áhh, akkor mehetek én is?-kérdezi

20perc múlva indultam vagyis inudltunk el Juniorral aki egész uton hülyéskedett a suli elé érve találkozok Szonjával és Szabival , egy gyors bemutatás után indultunk is sétálni a parkba a patak másik végéhez ahol egy japán kert van és a kert körbe zárja a patakot. Szabi mellé állva kérdeztem meg tőle hogy hol van Sehun.. De csak annyit mondott hogy később jön csak. Hírtelen éreztem azt hogy nem is lenne itt a helyem  és Juniornak se de nem hagyhattam otthon az bunkóság lett volna és amúgy is be akarom bízonyítani , hogy nem vagyunk együtt Sehunnal … A végállomásnál buszra szálttunk és megkerülte a busz a temetőt majd a másik kerületbe értünk ahol már több kertes ház van … (nálunk is van pár a parton de a bel város fele inkább panelházak sokasága tornyosul) Ahogy leszáltunk a buszról ott ült Sehun a padon és végig köszönt mindenkinek de persze engem hagyott utoljára .. Szinte már remegett a gyormrom hogy nehogy valami olyat csináljon hogy majd elmondhassa Junior anyámnak hogy fiúzok és még csak együtt se vagyunk. Hírtelen lépett elém Sehun megfogta az arcom és végig simitott rajta. Majd már két kezével fogta két oldalról és egy puszit adott a ……… az arcomra … :D A japán kertbe érve Szabi meg Sehun rögtön egymást próbálták bele nyomni a patakba és mi addig leültünk a padra.. Szonja ,  Junior és én … Elkezdtünk egymásról képeket csinálni és eszembe jutott hogy nincs is képem Sehunról és a délelötti sétálásnál sem engedte hogy lefényképezzem … De hosszas vita után átküldött Szabi róla egy képet aminek Sehun nem nagyon örült de én igen :D 

Persze a képet átküldte Szabi de többször is próbálkozott ezt Sehun megcáfolni …. Késöbb Junior haza ment . Hosszas sétálás után amikor már mindenki elfáradt haza fele vettük az irányt. A japánkert ahol voltunk nagyon szép , az egészen egy patak ˇfutˇvégig és tele van virágokkal és fákkal , a patakokon hidak segítségével lehet átmenni és a leg jobb hogy van bográcsozó hely amit nagyon úgy néz ki hogy még egy párszor meglátogatok majd mert nagyon tetszik. Haza fele uton ketté váltunk Szabi-Szonjával én meg Sehunnal. Így mentünk haza. Szokás szerint Sehun haza kísért de a sétálásból inkább csak egy gyerekes verekedés lett. A lényeg az volt hogy lelökjük egymást az utról ami egyszer sem sikerült. Késő este vártuk a buszt a megállóban majd oda jött egy kb Sehunnal egykorú fiú akit ismerhet mivel pacsi meg öklös vagy mi … Ezzel köszöntek … Aztán a fiú oda jött hozzám és elkezdte mondani , hogy milyen szép vagyok és hogy van e barátom , de erre persze Sehun begurult mire hozzám akart érni és magához húzott és azt mondta hogy én az ővé vagyok ha törik ha szakad… Bevallom jól esett ez a tőrődés és örültem is hogy igaza volt tegnap amikor azt mondta hogy meg véd igaz most nem nagyon kellett meg védenie de nekem már ennyi is elég volt ahhoz hogy meg bízzak benne… A buszon nem ült senki csak mi így válogathattam a helyekből (nekem soha sem mindegy hogy hova ülök) így az első két ülést választottam az ablak mellett mivel itt van lábtartó. Na meg amikor kicsi voltam és a báttyámal buszoztunk akkor mindig ide ültünk. A buszon hosszasan beszélgettünk egymás családjáról és a véleményeinkről. Kiderült hogy Sehun koreai és 8éve költöztek ide. 7éves volt akkor és itt kezdte az iskolát. Megtudtam azt is hogy van egy húga és a szülei együtt élnek egy nagy házban a parton ahol mi , csak annyi külömbséggel hogy ők 3utcával lejebb laknak. Valmint azt hogy 1éve cigizik de azt már nem sikerült kideríteni , hogy miért. Én annyit kértem tőle hogy engem ne rángasson semmi ilyenbe bele mert utálom ezeket. 10perc múlva már haza értem a kapú előtt adtam egy puszit az arcára és bementem. Az ágyamban a telefont nyomkodva vettem észre a képet amiről teljesen megfeletkeztem. Az a kép amit Szabi a pataknál küldött át Sehunról.. Nem tudom miért de kiraktam háttérképnek és úgy is felejtettem. Reggel hajat mostam és kifestettem a körmöm mivel Szonjával fotózásra megyünk holnap , ma itt alszik és én előre megcsináltam szinte mindent magamon hogy ne kelljen később… 4órakkor jött át Szonja aki egy egész gardrobnyi ruhát magával hozott …. O.O ß- fejem kb ilyen volt amikor próbálta behozni az ajtón a nagy táskát.. De ruha helyet sok szépítkező eszkőz volt nála sőt a sokkal még nem is mondtam annyit amennyi volt nála. Felmentünk a szobába és lepakolt nagy nehezen de síkerült mindent kivenni a táskából és meglepő módon nem is volt olyan dolog amit ki nem próbáltunk.

-Tessék ezt nézd-tart elém egy arc krémet

-Hmm, csoki illatú arckmaszk tele csillámmal *-* -mosolyogtam

-Próbáld ki!-utasított

Miután felkentem az arcomra éreztem meg a tömény csoki illatot amit annyira szeretek. Na meg az a csillám a menyországban érzem magam *-* nagyon jó volt. Arc maszkozás közben elbeszélgettünk a fiúkról és Sehunról … Elmesélte Szonja hogy pontosan hogy ismerkedett meg Szabival és hogy honnan ismeri Sehunt aztán rátért az én cukkolásomra hogy miért nem jövők össze Sehunnal és hogy mennyire össze illenénk meg ilyenek. Ezen később én is elgondolkoztam hogy adhatnék neki egy esélyt mert amúgy normális csak hülye :D na ezt zseniálisan elmagyaráztam… Mivel nem volt otthon senki csak a Lajhár bátyám akit lehet senkinek venni mert olyan mintha nem is létezne… Elvan ő a maga szobájában .. Na az a lényeg hogy lementünk a konyhába fagyis, tejszínhabos, nutellás , gumimacis, csokiöntetes , cukros édességet csinálni :D ami nagyon fincsi volt és közben persze valami horror filmet néztünk majd csengettek de ajtót nyitni már nem értem oda mert Szabi és Sehun lépett be és rögtön a kanapéra pattantak. Csúnyán néztem Szonjára kifejezni a nem tetszésemet aztán szerencsére a fiúkat sikerült lenyugtatni és haza paterolni de Sehun nem akart nagyon mozdulni … Ellopta a telefonom és feloldotta akkor jutott eszembe hogy ő a hátterem >< foggal körömmel próbáltam tőle elvenni de sikerült neki meglátnia

- Ennyire tetszett ez a kép RÓLAM hogy kitetted? –vígyorog

- Mii? nem… -vörösödtem

-na ne kamuzz –ölelt meg és adta vissza a telefont és megmutatta hogy az egyik oldalamról leszedett rólam egy képet és neki is én vagyok a háttere

A háttérben a kanapén ülve kezdett el Szonja halkan kuncogni. De sikerült Sehunt is lerázzam . Leültem Szonja mellé és megnézte a hátterem..

- Hmm.. Helyes gyerek -mondta

- Ne kezd meg –mondtam unott hangon

- De most miért??? –kérdezősködik és idegesít tovább

- Nem akarok erről beszélni inkább csavarjuk fel a hajunkat…

·         Futottam fel az emeleti fürdőmbe a haj csavaróimért és ahogy vissza értem már Szonja eltűnt >< Elsétáltam a kanapé előtt majd megéreztem egy kezet a lábam köré fonodva és ráncigált. Akkor vettem észre hogy Szonjáé az a kéz hirtelen röhögésbe törtünk ki mind ketten. Megnéztünk egy filmet aztán elmentünk aludni. Bár alvás helyett még beszélgettünk minden féléről. De Szonja megint Sehun felé terelte a témát. Szokása szerint elkezdte fényezni , hogy milyen helyes meg azokat amiket már egy párszor elmondtott róla. Nem volt ez valami jó mert így még rosszabbul érzem magam a miatt mert nem akarok pasit és Sehun udvarolni próbál és elég jól is megy neki. Elgondolkoztam azon is hogy az első csókomat a pasimtól akartam nem pedig egy tök idegentől főleg nem Sehuntól. De nem bántam meg hogy így történt. 1 órán keresztül beszélgettünk még az ágyba aztán elaludtunk. Éjszaka esett az eső aminek nem nagyon örültem mivel nyugtalanul alszok ilyenkor. Feloldottam a telefonom megnézni az üzeneteim. Amint ezzel végeztem a hátteremre koncentráltam. Tényleg helyes , és olyan rendes lehet , hogy megszerettem?  üvöltözött fejembe ez a gondolat gyorsan ki akartam verni a fejemből és végre el akartam aludni  és nem gondolni Sehunra.  Eszembe juttott hogy ha össze jönnék valakivel akkor Oppának szólítanám ^^ mert itt úgyse értik. És szerintem illene is hozzá az a becenév.

1.fejezet

8:43  szépen süt a nap és a madarak csicseregnek ^^ … énekelve megyek le a lépcsőn és érzem a nutellás palacsinta illatot , anyu mindig ezt csinál szombaton reggelire ^^ 

-Hogy aludtál Sziszi? –Puszilja meg apu a homlokom

-Jól , -mosolygok rá

-A mai soppingolást el kell halasztanunk , be kell menjünk anyádnak is meg nekem is dolgozni , de adok pénz hívd el a barátnődet vagy vidd a bátyád

- Aha aha ….. Hát igen majd pont Dáviddal megyek vásárolni? o.O ez jó vicc volt , inkább elviszem Szonját …

 10 elindultunk vásárolni , vettem 2 nadrágot , 3 felsőt, 4 karkötőt , és  1 fülbevalót … 1 re haza értem és megebédeltem , de ezt már egyedül mert Szonjának haza kellett mennie , ezért én egész napos punyadást terveztem az Xbox előtt ,  este átöltöztem pizsibe és nutellát kanalazgattam miközben Pororo maratont tartottam … nem volt olyan késő kb 6 óra lehetett majd kalapácsolást és furást hallok a ház mögül… o.O ß kb ilyen fejjel rontok ki a hátsó ajtón a hátsó kertbe megnézni hogy mi folyik itt , több munkást és markolót láttam , pizsamában nyuszis papucsban mentem ki és egy bödön nutellával ahogy voltam

-Mit csinálnak? –kiáltottam oda

Választ már nem kaptam csak röhögést …

-          Miért nem mész inkább be? ez nem lányoknak való munka  - Mondta az egyik idősebb pasi akin öltöny volt és egy akta táska a kezébe

Durcásan rontottam be a házba , fel futottam a lépcsőn , berontottam Dávid szobájába ahol cigi füstön kívül más levegő NINCS , az ablakhoz rohantam és amennyire tudtam kinyitottam őket és kiabáltam:

-          -Mi a ló **** csinálsz? A ház nem egy kocsma hogy kedvedre bűzösítsd a büdös bagó füstöddel!!! - Ordítottam teli torokból

-         - Nyuga van Sziszikém! Hát a ház nem is csak a szobám ahol tudtomra azt csinálok amit akarok .. Szóval fogd meg magad és húzd ki a nagy segged amíg szépen mondom - Mondta higgadt hangon

Oda mentem az ágyhoz ahol ez a lajhár döglik ,megfogtam a fejét és úgy fogtam hogy pont a szemembe nézzen , pupillái tágak mint a nem tudom mi …

-Miért teszed tönkre magad?- kérdezem higgadtabban

Nem válaszolt csak megölelt és megpuszilta a fejem ,  -Majd egyszer elmondom –suttogta a fülembe…  -De ha addig is nem mondod el lécives ne büdösítsd a házat mondtam majd becsaptam az ajtót.

Be sétáltam a szobámba és inkább a kockulást választottam , fél óra múlva videó cseteltünk Szonjával  . Össze jött Szonnya még 2 hete egy fiúval akivel még nem találkoztam és megkért Szonja hogy találkozzunk és bemutatja , nem nagyon akartam bele menni mert már este van és anyuék sem engednének , de bele mentem . Szonja valami törzs helyet beszélt ami a temető szóval fél óra múlva a temetőnél találkoztunk . A táskámba pakoltam induláshoz bele raktam a szokásos hülyeségeimet: -toll,  -zsebkendő,  -igazolvány ,  -bérlet ,  -rágó ,  -lakás kulcs ,  -telefon,  -fülhallgató , -szájfények ,  -ajakbarzsam és most egy pulcsit , zseblámpát és mivel egyedül mászkálok az utcán egy bors szprét . Mivel lehet hogy anyuék már itthon vannak ezért biztonságosabbnak találtam hogy kimásszak az erkélyen , ami eddig olyan szuperül sikerült hogy még szuper man is megírgyelhette volna ezt a produkciót de sikerült az utolsó lépésnél taknyolnom egy nagyot szerencsére a fűbe. Négy kéz láb indultam ki a kapuig hogy a kinti lámpa fel ne kapcsoljon mivel mozgás érzékelős , a kaput halkan nyitottam ki majd távoztam sikeresen :D . 10 perc séta után értem a temető elé ahol megbeszéltük a találkozót , majd meglátom Szonja vörös tincseit lobogni vagy 10 méterrel előttem és egy fekete páwákat megszégyenítő fiút és mögöttük még 2 fiút … bevallom nem örülök hogy 3 fiúval mászkálunk késő este de ezért hoztam bors szprét :D … egyre közelebb érve köszön Szonja és bemutatja a páwákat megszégyenítő fiút akit Szabinak hívnak és bemutatják a másik két fiút  Ármin  és Sehun aki nagyon jól néz ki  és ráadásul ázsiai (én nagyon rajongok az ázsiai fiúkért) :3 … Bekísértek a temetőbe és egy mellék ösvényen végig mentünk majd a temető mögötti patakhoz leültünk, a fiúk hoztak lámpákat és pokrócot , 10 perc múlva már nagyon hangulatos hellyé varázsolták. Egyre jobban megismertem a fiúkat akik aránylag normálisak de cigiznek ami nekem nem tetszik és nem meglepve hülyék nagyon is … Árminnak megcsörren a telefonja és haza megy , legalábbis nem haza csak el . Szonja és Szabi egymás mellett hülyéskednek én meg kussba nézem a patakot , hirtelen megszólít Sehun:

-Hány éves vagy? – egy sunyi mosollyal a képén kérdezi

-13 –nézem tovább a patakot

-Csak? Többnek néztelek minimum 15nek –meglepődve mondja

-  Igen –mosolygok értelmetlenül –És te?

-15

Aztán megint csönd telepedett közénk amit Szonja viháncolásai szakítottak meg időnként. 10 óra fele járhatott , Szabi felpattant és arrébb állt cigizni és kísérte Szonja is … Sehun arrébb ült egyenesen mellém

- És 13 éves vagy ugye…. van barátod?-kérdezi

- Nem , nincs.

- Egy ilyen szép lánynak hogy nincs barátja? -Mondja mosolyogva . Na majd kerítünk neked valakit megnyugodhatsz e felől

- Mi? Nem , nem nekem nem kell senki jól vagyok én egyedül is és nem nyugszok meg ha ilyenekről beszélsz

-  Biztos vagy te abban? én már tudok is neked valakit!! – Felhúzza a szemöldökét és kajánul mosolyog

- És kit? –felhúzott szemöldökkel nézek rá és próbálok Poker arcot felvenni ami nem nagyon akar sikerülni így látszik hogy közben szégyenlem magam és mosolygok

-Na vajon ki? Hát engem!!

-Nem vagy te egy kicsit beképzelet?

-Nem , de majd meglátod , 1 hetet nem adok és mellém állsz és persze belém szeretsz hiába a sok hiba mint a cigi majd meglátod

-Na én arra kíváncsi leszek

Vissza jött Szonja és Szabi a cigizésből és pakoltunk vagyis Szabi mivel ő hozott mindent , haza fele úton a sötétben szorakoztatónak találták a fiúk hogy elbújjanak előlünk és ilyeszgessenek , Szonja kezét fogva lépdeltem előre kicsiket majd éreztem hogy valami meglökött és elhagytam Szonját kiabáltam a nevét és kerestem . Hirtelen éreztem meg a derekam köré fonodva két kart és éreztem Sehun büdös parfümét amit már a pataknál éreztem ahogy mellém ült. Zihálva de már megnyugodva álltam egy helyben és hagytam hogy fogja a derekam … Majd a fülembe suttogot : Amíg engem látsz nem kell féljél semmitől és senkitől ezt jegyezd meg , majd elengedett …. Az ösvényen vissza érve láttam a város fényeit és a temető kaput ami zárva volt , azt se tudtam hogy jutok ki , a temető kapu szélében álltak Szonjá-ék. Azt se tudtam hogy azért legyek mérges mert Sehun mondhatni úgy hogy letapizott vagy azért mert bezártak.

-Hogy jutunk ki?-kérdeztem aggódva

-Ne aggódj megoldjuk-mondta Szabi

-De mégis hogy?-kérdeztem

-Meg mondta majd megoldjuk –Válaszolta Sehun

-Áhh megvan , Sehun gyere tartsunk bakót a lányoknak mi meg majd kimászunk –Intett Sehunnak Szabi

-Mi?  én nem mászok át –akadékoskodtam

-Akkor itt maradsz és megvárod a reggelt ha csak nem jönnek elő a zombik és esznek meg –Röhögcsélte Sehun

Szonja könnyedén lépett át a nagy kapun és követte Szabi . Sehun tartotta a kezét hogy bakót tartson de én nem mentem …

-Gyere Sziszi  , át tudod mászni –mondta Szonja

-Nem nem megy –akadékoskodtam tovább

-És hogy akarsz így kijutni? –Kérdezte Sehun

-Ha semmi féle képpen nem akar itt át mászni akkor ki tud jönni a másik oldalon a pataknál , de úgy csak busszal tud vissza jönni a kerültetbe mert az már a másikhoz tartozik.-Mondta Szabi okoskodva

-Na mi legyen hercegnő?-kérdezte Sehun

-Inkább megkerülöm –fordultam meg és indultam el

-És egyedül? Hmm?

-Látod –vágtam a fejéhez

-Várj meg –futott utánam Sehun –Megyek veled , egy ilyen sexy hercegnő nem mászkálhat egyedül a sötétben – Csapott a fenekemre

Elkaptam a kezét és ki karmoltam  de ő megint csak magához húzot és lefogta a két kezem miközben szorongatott , és bele harapott a hátamba

-Áúú -visitoztam

-Héé , én nem mondtam hogy karmolj ki! –vágot komoly fejet

-Én meg nem mondtam hogy tapizz le –vágtam vissza

-Jó akkor szia

-Várj te most itt hagysz?

-Hát te vagy velem bunkó , de ezt meg tudjuk oldani..-vakarja a fejét és szokás szerint vigyorog közben

-Mivel? –nézek furcsán

-Hát , adj egy puszit az arcomra és el van felejtve – vigyorog

-Na azt már nem

-Miért ez csak egy arcra puszi , de ha akarod itt is hagyhatlak és mehetsz egyedül haza a hidegben és sötétben kit tudja mi kap el , egy kutya vagy egy farkas vagy egy vérfarkas vagy vámpír

Oda léptem hozzá megfogtam a fejét és már készültem az arcra puszira de megfordította a fejét és egy szájra puszi lett belőle

-Te szemét!!

Nyúltam hogy megpofozzam de elkapta a kezem … Szerencsére a szorításából kiszabadultam és nyíl egyenesen haza fele vettem az irányt … Inkább  választottam a rövidebb utat mert semmi kedvem a sötétbe mászkálni főleg nem Sehunnal  de a kapu előtt megtorpantam.

-Segíts!

Sehun bakot tartott és sikerült át mászni és ezzel megspóroltam egy utat az erdőn és a másik kerületen keresztül és lehet hogy nem bukok le hogy ki jöttem a házból … A kapun nagy nehezen de átmásztam majdnem felrobbantam és éreztem hogy Sehun nagyon erősen toporzékol az ideg tűrő határom vonalán. Sértődésem kifejezéseképp semmit sem mondtam neki csak mentem haza ő pedig lehajtott fejjel jött mellettem  , mivel nem lakunk messze a temetőtől hamar haza értem és már vártam azt hogy a szüleim leordítsák a fejem hogy hol vagyok este 11 kor és miért Sehunnal. A ház előtt ránéztem és mondtam :

-Ez az… -majd lehajtottam a fejem

-Haragszol? -nézett lebigyesztett szájjal

-Igen… -Sohajtottam

-Ez volt az első csókod?

-Hát mivel még nem volt barátom igen ….

-Nem is … -vígyorgott

-Mi??- értetlenkedtem

-Nem ez volt az első, hanem Ez

Megfogta a derekam közelebb húzott magához és megcsókolt , hagytam neki mivel reméltem hogy többet nem találkozunk és így legalább nem leszek ügyetlen a második csóknál amire majd azt hiszik hogy az első.. Áhh kit álltatok nagyon jól csókol :D

-Jó éjt-köszönt el és puszilta meg a homlokom

-Jó éjt -mosolyogtam

A házba be érve halkan lábujjhegyen mentem az  emeletre a szobámba , a szobám előtt vettem egy nagy lélegzetet és örültem hogy nem buktam le , becsuktam magam mögött az ajtót és vigyorogtam majd felkapcsoltam a lámpát mert nem láttam semmit a korom sötéttől

-Hol jártál kis asszony?

-Hii- fordultam az ágyamhoz ahol a bátyám szívta a büdös bagóját

-Nyugi nem köplek be, csók volt? -vigyorog

-Mi??? Nem  -úgy csinálok mintha meglepődnék

-Na ne mond… És ki az a fiú aki haza kísért? – húzza fel egyik szemöldökét és kérdően néz

-Kii?  Mii? Mikor? Milyen fiú??  – értetlenkedek tovább

-Helyes gyerek , össze illetek , sok boldogságot remélem sokáig együtt lesztek – fújja ki a füstöt és lép ki az ajtón amit becsap maga mögött

Boldogan feküdtem be az ágyba , majd elgondolkoztam azon amit ,  hogy bele fogok szeretni , de én nem akarok vagyis szerintem még korai lenne most bele menni egy kapcsolatba és még van időm , és amúgy is idős hozzám szóval ezt el felejthetem. Valamint ha haza hoznám bizonyára hamar kiderülne hogy cigizik és ki tudja még mit csinál és anyumék nem nagyon örülnének ennek. A gondolkodásomat a bagó szag szakította meg ami beterítette az egész szobát drága édes bátyám miatt akin ezért biztos bosszút állok valamilyen módon. De most egyenlőre túl fáradt vagyok ehhez. Még gyorsan írtam egy üzit Szonjának , hogy haza értem  és ,hogy holnap találkozzunk. Csak 2-en …. El akarom neki mondani azokat amik ma történtek és ő tud tanácsot is adni ha kell. Este rám írt egy idegen lány aki elvileg most fog ide költözni , egész este végig beszéltem vele és azt mesélte , hogy van két testvére egy kisebb és egy nagyobb bátya. . Holnap jönnek először megnézni  a városunkat és amíg nincs kész a házuk egy hotelben fognak lakni. Ebből arra is rájöttem , hogy akkor az övéké lesz a mögöttünk lévő ház és szomszédok leszünk ami azért jó mert egyik szomszédommal sem ápolok jó viszonyt de főleg azért mert mind öreg vagy még oviba jár… Nem úgy mint anyu aki mindenkivel jóba van … Múltkor rám bízták a szomszéd kisfiút aki 8 éves és elvitte a 6 napos Iphonomat amit később sikerült is széttörnie …  Később sikerült el aludnom.