Az este hamar álomba merültem. Ruhástól
aludtam el az ágyban. Így reggel első dolgom az volt , hogy megfürödjek.
Unaloműzésképp később elmentem anyuval vásárolni. Így egy kicsit elterelődtek a
gondolataim mindenről , nem is baj , hogy egy kicsit ki tudtam kapcsolódni.
Legalább nem otthon punyadok a gép előtt. 3 órán át sétáltunk le és fel a
plázában. Nem is vettünk semmit de anyu fele boltot felpróbálta.Próbálta néha
oldani a feszültséget és megpróbált valami régi számára vicces történettel
kedveskedni. Ilyenkor hozta fel , hogy milyen voltam amikor …. 6 éves voltam meg
stb. Ez eléggé kedves dolog de 3 óra után már eléggé untató. Ahogy haza értünk a
hűtőszekrény elé vetettem magam és bele túrtam annak tartalmába. Valami ehető
de mégis csokis édességet keresek. Nem nagy sikerrel zártam be a hűtő ajtaját ,
mivel semmi fogamra valót nem találtam. Leültem a tv-elé majd a szokásos Pororo
maratonomat folytattam. Váratlan emberke huppant le mellém egy popcornos
zacskóval a kezébe. Ken érdeklődve figyelte a tv-t. Most olyan más volt , nem
olyan akitől félni kell sőt inkább már már aranyosnak mondanám. Hosszasan
bámulta a tv-t majd egy idő után megszólalt:
- -
Ez aranyos –mondta majd a tv-t figyelte tovább
-
- - Igen az –mosolyodtam el. Csodálkoztam is azon ,
hogy végre szóba állt velem.
-
- - Sziszi én sajnálom azt ami a bátyáddal történt…
De én mondtam , hogy maradjon távol tőlem. –mondta halkan majd sajnálkozó
tekintettel rám meredt
-
- - Hogy érted , hogy maradjon távol? –kérdeztem
halkan
-
- - Ha valaki jó hozzám vagy kedves mindig megbánja.
De ez nem tartozik rád. Annyit kérek
tőled is maradj tőlem távol , nem kell átnéznünk egymáson de ne is törődjünk
egymással. Érted mire gondolok? –kérdezte a törpe majd rám nézett.
-
- - Aha. De azt elmondhatnád , hogy miért…
-forgattam meg szemeimet majd újra a pororo-ra bámultam
- - Az mindegy és mint mondtam nem tartozik rád.
–mondta majd egy hatalmas puffanásra kaptuk hátra a tekintetünket. A puffanás
az ajtó volt és Luhan aggódó tekintettel szaladt hozzám majd felrántott a
kanapáról.
-
- - Sziszi baj van –lihegte az említett
-
- --hallgatlak –mondtam majd keresztbe tettem a
kezeimet
-
- - Sehun… -mondta
-
- - Oppa? Mond már –fogtam meg vállát
-
Azt kérte vigyelek el. Nem maradhatsz ebbe a
házba. A részlet mindegy útközben elmesélem. Már beszéltem anyudékkal és nálam
maradhatsz 2napig addig remélhetőleg megoldódik minden. Most menny pakolj össze
és siess. Mennünk kell. –Bolintottam majd felszaladtam és össze pakoltam egy
pár cuccot.
Ahogy leértem Luhan karon ragadott és az ajtó
felé paterolt. Ahogy kiértünk megfogta a vállam majd egy számomra ismeretlen
hatalmas ház előtt kötöttünk ki. Csak
álltam és csodáltam az építményt. Egy eldugott réten volt körülöttünk egy erdő
zárta körbe. A háztól nem messze egy másik kisebb ház is helyet kapott és egy
hatalmas legelő tele lovakkal.
- -
Bámészkodsz még vagy bemegyünk? –kérdezte Luhan
lenézően
-
- -Ch –forgattam szemeim majd az ajtó felé kezdtem
lassan sétálni. Ahogy benyitottam kaja szag fogadott aminek örültem. De valami
mégis aggasztó volt. 2fiú tornyosult előttem. Akik nem valami kedves arccal
fogadtak.
-
- - Ő Tao és
ő itt pedig Xiumin –mutatott rájuk Luhan
-
- - Hello Sziszi vagyok –mosolyogtam
- - Gyere megmutatom a szobád aztán azt csinálsz
amit akarsz csak a házat ne hagyd el. –utasított Luhan
-
- - okés , de az *út* közbe nem sikerült elmesélni
, hogy Sehunnal mi is van –mondtam
-
- - Majd később , addig megkeresem a többieket ,
bemutatlak mindenkinek majd elmesélem. –mondtam majd elindult egy folyóson ,
hátul botladoztam Luhan csak egyik folyosóról a másikra ment , olyan ez a ház
mint egy labirintus.
Ahogy megkaptam a szobám Luhan lelépett. A szoba tágas de
mégis üres. Az ablak az erdő oldalára néz ami egy kicsit nyugtalanít. Remélem
Oppamnak igaza volt és itt jó helyen leszek. Egy óra elteltével otthonosabbá
varázsoltam ezt a fakó szobát. Olyan Sziszis lett. Unalom űzésképp elindultam a
ház felfedezésére. Megpróbáltam azon az útvonalon haladni ahogy jöttem , hátha
valakit találok akivel eltudok beszélgetni. Ahogy nézelődtem egy fiúba
botlottam. Őt még nem ismerem.
- - Ohh hello biztos te vagy Sziszi –mosolygott a
fiú – Kainak hívnak
-
- - Hello Kai. Igen én vagyok Sziszi. Nem láttad Luhant?–kérdeztem Kait
-
- - Ő asszem elmentek. Később biztos haza
jönnek. De te mit csinálsz ezen a részen? –kérdezte
-
- - mi melyik részen?
-
- - Hát a háznak ezt a részét nem használjuk vagyis
csak Tao de nem kéne itt lenned. –mondta
-
- - Ohh értem , csak eltévedtem nem direkt
volt…-mentegetőztem
-
- -Nem semmi baj. Még most vagy itt először és
eléggé nagy ez a ház nem gondoltam , hogy tudni fogsz mindent , de most gyere
vacsorázni –mondta majd elindultunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése