2.fejezet

Reggel korán felébredtem ami meglepő mivel későn értem haza. Ugrándozva futottam le a lépcsőn aminek egy nagy taknyolás volt az eredménye . Egyenesen az új szomszéd előtt sikerült hasra esnem , szép kis első bemutatkozás mondhatom. Biztos jó benyomást értem el náluk. ” Az ügyetlen szomszéd aki még a lépcsőn sem tud lemenni” címmel. Anyu persze rögtön felsegített és a szomszéd fiú is aki meglepő módon nem is annyira csúnya sőt már már helyesnek mondhatom. Amikor már megismerkedtem az összes új szomszéddal még a kutyával is akkor anyum behívta a vendégeket reggelizni és jobban megismerkedni. A kanapén ülve hírtelen csörrent meg a telefonom mert üzenetet kaptam: Jó reggelt hercegnő :*! Sehun . Mosolyogtam egyet a nem várt üzeneten majd megszólal a csengő , édesanyám megy ajtót nyitni és hallom Sehun mély hangját:

-Jó reggelt!  Sziszi itthon van? –mosolyog anyukámra

- Hello.Ott van a kanapén! -válaszolja anyám

majd egy csúnya nézést vet rám. Sehun leül mellém majd egy puszit nyom a homlokomra és elhív sétálni amibe bele megyek de csak azért hogy anyámat idegesítsem… Kinézte nekem a szomszéd fiút de nekem ő nem kell.. Nekem senki nem kell és ezt nem érti meg … Gyorsan elmentem felöltöztem és felkaptam a táskám , intettem Sehunnak hogy jöjjön és elindultunk. Olyan jó volt ott hagyni azt a komor társaságot ahol csak a szülők beszélgetnek , amint próbáltam bármelyik gyerekhez hozzá szólni kaptam egy választ és aztán semmi , ezt egy párszor megpróbáltam de nem jártam sikerrel szóval örültem is Sehunnak . Hosszas sétálás után jobban megismertem és elmondhatom hogy ő rendes a maga módján szóval ha rendes vagy vele akkor ő is veled és ha nem vagy rendes akkor ő se. Remélem értitek mire célzok. Pontban délben toppantam haza és észre vettem ahogy a lajhár testvérem fekszik a szomszéd fiú  Junior mellett és szívja a bagóját. A bátyám ölébe ültem mint egy elsős kislány az anyja ölébe és elvettem tőle a cigit és eloltottam majd a szemébe néztem és még 1x megkértem hogy ne büdösítse a házat és ha cigizik nem érdekel csak akkor menjen ki az erkélyre vagy az udvarra. Úgy tett mintha megértette volna de hírtelen fel kapott és a hátsó ajtóhoz vette az irányt , próbáltam ellenkezni de megfogott és velem együtt ugrott a medencébe. Amiből egy vízi csata lett , egymást próbáltuk lenyomni a víz alá néha sikerre él néha sikertelenül. A vízi csatánkat anyám szakítja meg , de szerencsére mondhatom azt hogy a háborút én nyertem … De a csata még nem ért véget ennyivel  :3. Együtt mentünk fel az emeletre a fürdőbe megszárítani a hajam. Dávid mint régen utoljára 4-edikben megszárította a hajam. Akkoriban még olyan gondoskodó bátyus volt most meg már olyan lajhár bátyus ..Kicsit később már kiment mert elmegy a haverjaival… Egyedül álltam a fürdőben és próbáltam sminkelni magam mert úgy nézek ki mint egy panda mivel szét ázott a sminkem …. 5 perc múlva már kész is voltam és még szárítottam egy kicsit a hajamon majd kopogtak..

-Gyere! –szólok ki hangosan a hajszárító miatt amit most állítottam le

-Csak én vagyok  -nyitott be Junior a fürdőbe

Kb 10percig nonstop beszélgettünk majd közelebb jött és megszólalt:

-Szeretném ha lenne köztünk valami… -mondja halkan

-Bocsi de nekem erre nincs szükségem , inkább csak haverok jó? –válaszoltam kedvesen , és eltoltam magamtől egyre közledő testét

-Miért együtt vagy Sehunnal? –nézett rám kérdően

-Nem –sohajtottam majd lenéztem

-De úgy láttam , hogy van köztetek valami ezt nem lehet tagadni , de ha nincs is akkor köztünk miért nem lehet? –nézett szomorúan

-Sehun és köztem nincs semmi … És nem kell pasi , se te se ő , ne érsd félre helyes vagy meg minden de amúgy se ismerlek… Ezért mondtam inkább csak a barátokat –jelentettem ki úgy ahogy gondoltam bár a hangsúly kicsit sértően eshetett Juniornak de már nem tudtam hogy lerázni szegényt

-Jó akkor csak barátok –bigyeztette le ajkait

-Most mennem kell találkozok valakivel…

-Sehunnal? –kérdezi

-Nem Szonjával , a legjobb barátnőmmel

-Áhh, akkor mehetek én is?-kérdezi

20perc múlva indultam vagyis inudltunk el Juniorral aki egész uton hülyéskedett a suli elé érve találkozok Szonjával és Szabival , egy gyors bemutatás után indultunk is sétálni a parkba a patak másik végéhez ahol egy japán kert van és a kert körbe zárja a patakot. Szabi mellé állva kérdeztem meg tőle hogy hol van Sehun.. De csak annyit mondott hogy később jön csak. Hírtelen éreztem azt hogy nem is lenne itt a helyem  és Juniornak se de nem hagyhattam otthon az bunkóság lett volna és amúgy is be akarom bízonyítani , hogy nem vagyunk együtt Sehunnal … A végállomásnál buszra szálttunk és megkerülte a busz a temetőt majd a másik kerületbe értünk ahol már több kertes ház van … (nálunk is van pár a parton de a bel város fele inkább panelházak sokasága tornyosul) Ahogy leszáltunk a buszról ott ült Sehun a padon és végig köszönt mindenkinek de persze engem hagyott utoljára .. Szinte már remegett a gyormrom hogy nehogy valami olyat csináljon hogy majd elmondhassa Junior anyámnak hogy fiúzok és még csak együtt se vagyunk. Hírtelen lépett elém Sehun megfogta az arcom és végig simitott rajta. Majd már két kezével fogta két oldalról és egy puszit adott a ……… az arcomra … :D A japán kertbe érve Szabi meg Sehun rögtön egymást próbálták bele nyomni a patakba és mi addig leültünk a padra.. Szonja ,  Junior és én … Elkezdtünk egymásról képeket csinálni és eszembe jutott hogy nincs is képem Sehunról és a délelötti sétálásnál sem engedte hogy lefényképezzem … De hosszas vita után átküldött Szabi róla egy képet aminek Sehun nem nagyon örült de én igen :D 

Persze a képet átküldte Szabi de többször is próbálkozott ezt Sehun megcáfolni …. Késöbb Junior haza ment . Hosszas sétálás után amikor már mindenki elfáradt haza fele vettük az irányt. A japánkert ahol voltunk nagyon szép , az egészen egy patak ˇfutˇvégig és tele van virágokkal és fákkal , a patakokon hidak segítségével lehet átmenni és a leg jobb hogy van bográcsozó hely amit nagyon úgy néz ki hogy még egy párszor meglátogatok majd mert nagyon tetszik. Haza fele uton ketté váltunk Szabi-Szonjával én meg Sehunnal. Így mentünk haza. Szokás szerint Sehun haza kísért de a sétálásból inkább csak egy gyerekes verekedés lett. A lényeg az volt hogy lelökjük egymást az utról ami egyszer sem sikerült. Késő este vártuk a buszt a megállóban majd oda jött egy kb Sehunnal egykorú fiú akit ismerhet mivel pacsi meg öklös vagy mi … Ezzel köszöntek … Aztán a fiú oda jött hozzám és elkezdte mondani , hogy milyen szép vagyok és hogy van e barátom , de erre persze Sehun begurult mire hozzám akart érni és magához húzott és azt mondta hogy én az ővé vagyok ha törik ha szakad… Bevallom jól esett ez a tőrődés és örültem is hogy igaza volt tegnap amikor azt mondta hogy meg véd igaz most nem nagyon kellett meg védenie de nekem már ennyi is elég volt ahhoz hogy meg bízzak benne… A buszon nem ült senki csak mi így válogathattam a helyekből (nekem soha sem mindegy hogy hova ülök) így az első két ülést választottam az ablak mellett mivel itt van lábtartó. Na meg amikor kicsi voltam és a báttyámal buszoztunk akkor mindig ide ültünk. A buszon hosszasan beszélgettünk egymás családjáról és a véleményeinkről. Kiderült hogy Sehun koreai és 8éve költöztek ide. 7éves volt akkor és itt kezdte az iskolát. Megtudtam azt is hogy van egy húga és a szülei együtt élnek egy nagy házban a parton ahol mi , csak annyi külömbséggel hogy ők 3utcával lejebb laknak. Valmint azt hogy 1éve cigizik de azt már nem sikerült kideríteni , hogy miért. Én annyit kértem tőle hogy engem ne rángasson semmi ilyenbe bele mert utálom ezeket. 10perc múlva már haza értem a kapú előtt adtam egy puszit az arcára és bementem. Az ágyamban a telefont nyomkodva vettem észre a képet amiről teljesen megfeletkeztem. Az a kép amit Szabi a pataknál küldött át Sehunról.. Nem tudom miért de kiraktam háttérképnek és úgy is felejtettem. Reggel hajat mostam és kifestettem a körmöm mivel Szonjával fotózásra megyünk holnap , ma itt alszik és én előre megcsináltam szinte mindent magamon hogy ne kelljen később… 4órakkor jött át Szonja aki egy egész gardrobnyi ruhát magával hozott …. O.O ß- fejem kb ilyen volt amikor próbálta behozni az ajtón a nagy táskát.. De ruha helyet sok szépítkező eszkőz volt nála sőt a sokkal még nem is mondtam annyit amennyi volt nála. Felmentünk a szobába és lepakolt nagy nehezen de síkerült mindent kivenni a táskából és meglepő módon nem is volt olyan dolog amit ki nem próbáltunk.

-Tessék ezt nézd-tart elém egy arc krémet

-Hmm, csoki illatú arckmaszk tele csillámmal *-* -mosolyogtam

-Próbáld ki!-utasított

Miután felkentem az arcomra éreztem meg a tömény csoki illatot amit annyira szeretek. Na meg az a csillám a menyországban érzem magam *-* nagyon jó volt. Arc maszkozás közben elbeszélgettünk a fiúkról és Sehunról … Elmesélte Szonja hogy pontosan hogy ismerkedett meg Szabival és hogy honnan ismeri Sehunt aztán rátért az én cukkolásomra hogy miért nem jövők össze Sehunnal és hogy mennyire össze illenénk meg ilyenek. Ezen később én is elgondolkoztam hogy adhatnék neki egy esélyt mert amúgy normális csak hülye :D na ezt zseniálisan elmagyaráztam… Mivel nem volt otthon senki csak a Lajhár bátyám akit lehet senkinek venni mert olyan mintha nem is létezne… Elvan ő a maga szobájában .. Na az a lényeg hogy lementünk a konyhába fagyis, tejszínhabos, nutellás , gumimacis, csokiöntetes , cukros édességet csinálni :D ami nagyon fincsi volt és közben persze valami horror filmet néztünk majd csengettek de ajtót nyitni már nem értem oda mert Szabi és Sehun lépett be és rögtön a kanapéra pattantak. Csúnyán néztem Szonjára kifejezni a nem tetszésemet aztán szerencsére a fiúkat sikerült lenyugtatni és haza paterolni de Sehun nem akart nagyon mozdulni … Ellopta a telefonom és feloldotta akkor jutott eszembe hogy ő a hátterem >< foggal körömmel próbáltam tőle elvenni de sikerült neki meglátnia

- Ennyire tetszett ez a kép RÓLAM hogy kitetted? –vígyorog

- Mii? nem… -vörösödtem

-na ne kamuzz –ölelt meg és adta vissza a telefont és megmutatta hogy az egyik oldalamról leszedett rólam egy képet és neki is én vagyok a háttere

A háttérben a kanapén ülve kezdett el Szonja halkan kuncogni. De sikerült Sehunt is lerázzam . Leültem Szonja mellé és megnézte a hátterem..

- Hmm.. Helyes gyerek -mondta

- Ne kezd meg –mondtam unott hangon

- De most miért??? –kérdezősködik és idegesít tovább

- Nem akarok erről beszélni inkább csavarjuk fel a hajunkat…

·         Futottam fel az emeleti fürdőmbe a haj csavaróimért és ahogy vissza értem már Szonja eltűnt >< Elsétáltam a kanapé előtt majd megéreztem egy kezet a lábam köré fonodva és ráncigált. Akkor vettem észre hogy Szonjáé az a kéz hirtelen röhögésbe törtünk ki mind ketten. Megnéztünk egy filmet aztán elmentünk aludni. Bár alvás helyett még beszélgettünk minden féléről. De Szonja megint Sehun felé terelte a témát. Szokása szerint elkezdte fényezni , hogy milyen helyes meg azokat amiket már egy párszor elmondtott róla. Nem volt ez valami jó mert így még rosszabbul érzem magam a miatt mert nem akarok pasit és Sehun udvarolni próbál és elég jól is megy neki. Elgondolkoztam azon is hogy az első csókomat a pasimtól akartam nem pedig egy tök idegentől főleg nem Sehuntól. De nem bántam meg hogy így történt. 1 órán keresztül beszélgettünk még az ágyba aztán elaludtunk. Éjszaka esett az eső aminek nem nagyon örültem mivel nyugtalanul alszok ilyenkor. Feloldottam a telefonom megnézni az üzeneteim. Amint ezzel végeztem a hátteremre koncentráltam. Tényleg helyes , és olyan rendes lehet , hogy megszerettem?  üvöltözött fejembe ez a gondolat gyorsan ki akartam verni a fejemből és végre el akartam aludni  és nem gondolni Sehunra.  Eszembe juttott hogy ha össze jönnék valakivel akkor Oppának szólítanám ^^ mert itt úgyse értik. És szerintem illene is hozzá az a becenév.